Fát ültetnék földterületemre, kihez forduljak, mi a teendőm?

A legfontosabb kérdés, hogy a terület milyen művelési ágban van. Erdőterület esetén az erdészeti jogszabályok mérvadóak. Amennyiben szántó művelési ágú az adott terület, akkor lehetőség van különböző ültetvények telepítésére – kevesebb megkötéssel, mint az erdőnél.

Az ültetvények általában az alábbi típusokba sorolhatók:

- ultra rövid (1-3 év) vágásfordulójú, sarjaztatásos energiaerdő magas tőszámmal (8-12 ezer csemete/dugvány hektáronként) - a kitermelt faanyag apríték

- rövid vágásfordulójú tűzifaerdő (5-10 év) – a kitermelt faanyag hengeres tűzifa

- iparifa ültetvény (15-20 év) – a legnagyobb értéket adó állomány, a faanyag jelentős része ipari alapanyagként értékesíthető, amelyből aztán kül- és beltéri bútor, oszlop, parketta, építőanyag lesz. Jellemzően az alapfajoknál magasabb hozamot biztosító fajtákat és intenzív nevelési eljárásokat (ápolások, nyesések) alkalmaznak.

Az ültetvénytől törvényileg erősen elkülönülő fogalom az erdő –magasabb tőszámmal, sűrűbb hálózatban, az erdészeti előírásoknak megfelelően létrehozott új erdősítés – az előírások itt a legszigorúbbak (vágáskor, kitermelés, felújítási kötelezettség), de lehetőség van ún. szabad rendelkezésű erdő telepítésére is, amelyre kevesebb megkötés érvényes.

Fás szárú ültetvény vagy erdő telepítés esetén mindenképpen célszerű erdészeti termőhely-vizsgálatot végezni, arról szakvéleményt kérni. A termőhelyi jellemzők ismeretében már nagyobb biztonsággal elkészíthető a célállomány és a telepítési terv.

Kiemelten fontos a környezetvédelmi szabályozások, az ültetvénytelepítésre és fenntartásra vonatkozó jogszabályok, valamint pályázati lehetőségek ismerete (pl. jár-e bizonyos esetben területalapú támogatás, stb.). Ebben a témában a helyileg illetékes erdészeti hatóságnál lehet tájékozódni.

FONTOS! A 2017-es évtől több támogatás is elérhető, többek között az iparifa ültetvényekre, mezővédő erdősávokra vonatkozóan. A fás szárú ültetvények és az erdőterületek törvényi szabályozása változik az év első felében, ezért naprakész információért érdemes a hatóságokhoz fordulni.


Miután tisztáztuk magunkkal milyen formáját választjuk a telepítésnek, a következő lépés a talaj előkészítése.

Általában a tavaszi ültetés vált az akácnál népszerűbbé, ám ősszel is tökéletes az idő a munkálatokhoz, sőt egyes vélemények szerint az őszi ültetés inkább javallott.

Bármelyik időpont mellett döntünk a talaj előkészítését mindenképpen végezzük el a megfelelő időben.
Ennek a legfontosabb eleme a mélyforgatás vagy mélylazítás, amit 60-80 cm mélységig érdemes megtenni.

Ez a mozdulat a csemeték fejlődéséhez nagyban hozzá fog járulni.

Természetesen az ültetési technikák változóak lehetnek, de az alapszabály, hogy minimum 60 centiméter mélységig laza legyen a talaj.

A tőszámra nem különösebben térnék ki, mivel a talajelőkészítés időpontjára ennek a kérdésnek már tisztázottnak kell lennie.
Alapvetően azonban elmondható, hogy az ültetvény típusa adja meg a megfelelő darabszámot. Erről az illetékes hatóságánál, és/vagy a csemete értékesítőjénél érdemes érdeklődni.

Miután elültettük a növényeket, ahhoz hogy igazán szép és ápolt akácosunk legyen, ne hagyjuk magára gondozatlanul 20 évre.

Az első teendőnk az ültetés után:

Tavasszal (ha ősszel ültetünk, akkor is mindenképpen ebben az időszakban történjen a metszés, hiszen ha ősszel tesszük, akár fagykár is érheti akácosunk) tőre kell metszeni a csemetéket.

A vágást nagyjából a földfelszín alatt 5-10 centiméterrel tegyük meg.
A levágott szárakat szúrjuk vissza a tő mellé ezzel is jelezve a sort.

A következő lépés tavasz vége felé várható, mikor már kellőképpen kihajtottak a visszametszett tövek.
Mivel akácunk több vezérhajtást is elindít, érdemes a legéletrevalóbbat, legegyenesebbet kiválasztani a többit pedig eltávolítani.
Ez az úgynevezett egyszálazás, ami egy fontos lépés a gyorsabb és egyenesebb fejlődés érdekében.

Az első évben nagyjából ennyi teendőnk lesz.

A területet azonban ne hanyagoljuk el ez idő alatt sem.
Pár alkalommal tárcsázzunk a területen, hiszen ezt is meghálálja ültetvényünk a növekedésével.
Jobb híján a szárzúzás is megoldás lehet, de ez közel sem olyan jó, mint a tárcsázás.

Jól látszik ebből a tömör leírásból is (pedig az éves nyesésről és egyéb munkálatokról még nem esett szó), hogy az akác nem az az igénytelen növény amilyennek sokan ismerik, pusztán csak elviseli, hogy annak tekintik és megél a más fák számára zordabb körülmények között is. Rendkívüli faanyaga érdemessé teszi arra, hogy rendszeres gondozásban részesített

Turboakác.hu